Írásaim

 

Kedves barátaim, látógatóim: Ünnep Antológia

 

http://mek.oszk.hu/11400/11458

 

Idő Antológia

http://mek.oszk.hu/11900/11969

 

Holnap Magazin "Érintések" Antológia - 2012, melyben írásom, verseim is megjelentek.

An t o l ó g i a – 2 0 1 2

Kiss Antal

Főnix

Gyönyörő Nő minden reggel újjászületésed napja

Főnix-ként kelsz hajnali pírban, fényed ragyog

Én balga férfi imádlak, világosságod reám hull!

 

Izzó tüzed hevesen lobog, varázslatod megigéz

Én esztelen férfi lábaid előtt porrá olvadok

Midön haragjaid villáma lesújt – szerelmed felemel!

Álom

Hópelyhek fogságában
                      – erdészházban
Kandalló lobogó lángja
                        – hevít és andalít
Medve bundája kiterítve
                        – derekad átölelve
Eper és pezsgő behütve
                                    – mosolyod által feltüzelve
Igéző széppel összezárva
                                  – csillag sötét éjszakában
Varázslatos világ vár ma
                           – ébren ne álmodozz!

 

An t o l ó g i a – 2 0 1 2

Kiss Antal

mikor…

mikor fázol, és súlyos gond gyötör,
szemedben a bánat könnye ül,
gyere, én féltőn ölellek át,
vigaszt nyújt egy jó barát.

mikor szívedben bánat az úr,
kezed tétován a földre hull,
gyere, s én féltőn ölellek át,
vigaszt nyújt egy jó barát.

mikor futnál, de nincs hova,
a sötétség néma csendje vár,
gyere, s én féltőn ölellek át,
vigaszt nyújt egy jó barát.

mikor a világ tótágast áll,
nincs békítő szó, mely rád talál,
gyere, s én féltőn ölellek át,
vigaszt nyújt egy jó barát.

mikor boldogan ölelni vágysz
szívednek kedvest, ki messze jár,
gyere, s én féltőn ölellek át
vigaszt nyújt egy jó barát.

 

Örömmel tudatom az oldal kedves látogatóival, hogy megjelent a Verselő Antológia 2011  a magyar Elektronikus Könyvtár oldalain. 

Kiss Antal: Nyugdíjazás.

Az Úr 2011-es esztendeje, Boldogasszony [Január] hava, s annak is 24-ik napja. Apró, pihe-puha hópihék szállingóznak az ablak előtt. Több évtizedes fenyőnket fehér paplan borítja lágyan. Újra támad tél úrfi, puha fehér pamacsai, tompítják az utcai forgatag zaját, a gyerekzsibongást. ½ 8 apró és nagyobbacska népek megszokott rituálé szerint iskolába mennek, sietnek; ki hogy szokta.

Kávézás, reggeli, életem párja ma 10,00-kor kezd, s az esti zárásig marad. Holnap szabadnapos, pihenhet.

09,00 óra, ideje indulni: vár a Nyugdíjfolyósító Intézet – Fiumei úti kirendeltség. Utolsó előtti simítások nyugdíjazásomhoz. Munkáltatói papírok, banki igazolás – folyószámlán kéretik a nyögdíj -, ONYF 3515/272/B. másodszor is kitöltve. Indulhatok.

09,06-kor, 20E jelű busz, menetrend szerint megérkezett, népek alig, rengeteg ülőhely. Dolgozók, iskolások már beértek napi csatáik színterére. Nyugdíjasok megharcoltak a reggeli „Metró” újságért, a hajnalban nyitó boltokban kellő mértékű fennforgást okoztak, most békésen pihegnek a délutáni tömegbe történő araszolásra hangolódnak..

09,36 Keleti pu. busz végállomás, megérkeztünk, irány a Fiumei út. Kell a mozgás, a nem nagy távolságot sétálás formájában abszolváljuk, mert fontos az egészségmegőrzés! A pályaudvar környezetében a jól megszokott árkok, gödrök, terelések, tömeg, rosszarcúak és még rosszabb kinézetűek. Ácsorognak, jönnek, mennek, sietnek, téblábolnak, koldulnak. Tulajdonképpen a 4-es Metró a terveknél kicsit lassabban, olyan magyaros mentalitással; de épül, és egyszer majd szépül, s végül elkészül! Rosszarcúak, rosszul öltözöttek bárhol, bármikor előfordulnak, egy pályaudvarnak szinte tartozékai. Otthonosabban mozognak nálam, ebben a miliőben. Érdeklődve szemlélem a feltűnő, majd tovatűnő arcokat. A tömeg nagy része utas; vagy jön, vagy megy valahová! Várja őket kedvesük, barát, család, rokon és még számtalan variáció. A reggeltől, hó pamacsoktól még gyűrött arcokon, ráncok látszanak; melyek kisimulnak, eltűnnek, mikor a célszemély karjaiba érnek! A hajléktalan kinézetűek, nem bizalomgerjesztők így csoportba verődve, önkéntelenül kerüli el az ember őket. A körülöttük lengő szaghoz igencsak erős gyomor kell. Meggyorsítom lépteim.

09,46 megérkeztem, mintegy 50 fő tipródik a bejárat előtt kígyózó sorban, beállok, mögém is állnak, csupa öröm az élet – nem vagyok utolsó!
Az élet apró örömei. Viszonylag gyorsan történik a beléptetés, a magánnyugdíj-pénztárral kapcsolatos egyedeket sikerül kiutálni a sorból, elküldjük a 35. szám alá őket a kitett tájékoztató alapján. Rontsák ott a levegőt.
Mindjárt kevesebben vannak előttem – mit tesz egy kis határozottság -, 09,55-kor a beléptetőknél elakadok, - várnom kell csipetnyit 10,10-ig - oly hosszú az információs pult mögötti sor, pedig három Hölgy birkózik az ember-áradattal. Meglepően gyorsak, határozottak, felkészültek, végtelen türelemmel teszik dolgukat, feladatukat.

Beszélgetést kezdeményezek a biztonsági személyzet Hölgytagjával, ki leginkább Wagner operák hősnőire hasonlít – nem szeretném, ha lepofozna -. 180 cm magas, izmos (szerintem csipetnyit gömbölyded – bár a sok hús, nagy élvezet -), érdekesen szőke hajú, határozott kinézetű Brünhilda. Nem az a fajta kinek az ember fia a nyakába ugrik, inkább tisztes köröket fut, mielőtt szóra bírja.
- Kézcsókom: itt mindig ily sokan leledznek?
- Igen.
- Minden ügyfeles napon?
- Nem a hétfő és a szerda az erősebb.
- Mire lehet számítani ügyintézői vonalon, mennyi idő jut egy-egy emberre?
- Amennyi köll!
- Itt eltöltött gyakorlata alapján, meg lehet saccolni, mikor végezhetek én?
- Nem fog itt maradni.
Ezen a ponton feladtam, megköszöntem a bőbeszédűségét, és kipakoltam a zsebeimet az erre a célra rendszeresített kosárkába. Átjutottam, semmi nem sípolt, várt az újabb sor.

Itt már pörögtek az események, cirka 40 fő állt előttem, három női egyed birkózott velünk meglepően hatékonyan. A sor egy részét elküldték, más részét, a magánnyugdíj-részlegre írányitották, a maradék harmad sorszámot kapott: e szerencsések közé tartoztam magam is. Mért nők végzik ezeket, a hálátlan feladatokat?

10,21: megkaptam az oly nagyon áhított sorszámot, amely arról tájékoztat, hogy „1649-ik vagyok, s Ön előtt 62 személy várakozik”. Ebben a pillanatban hívták az 1587-ik sorszámú névtelen, anonim delikvenst a falakon elhelyezett kivetítőn. Mintha banki sorban állást gyakorolnám. A lehetséges 17 ablakból, 15 folyamatosan működött, véleményem szerint ez rendkívül jó arány.

Velem korú ifjú Hölgy tollért kilincselt, most kapta meg a kék ONYF 3515/272/B nyomtatványt, kisegítettem.
Megbeszéltük a világ dolgait, Ő a Postások kenyerét ette, én a Hivatalét.

11,20-kor 17001-es sorszámmal egy csinos, jó alakú, szőkés-barna hajú – derékközépig – 30-as évei legelején álló leányzót hívtak az elektronikus áramkörök az ablakhoz. Minden férfi szem utána fordult – az a kettő, az enyém! – a többi férfinak álcázott egyed mély letargiában ült, s várta a gondozót.
- Kitört belőlem a férfi – nem tudom önmagam megtagadni -, ennek a csininek a gyermek szüléssel kéne foglalkoznia a sorbaállás helyett.
- Beszélgető partnerem enyhén meglepődött, ebben a korban?
- A kishölgy kora szerintem pont alkalmas, én meg fiúból vagyok és tettre kész, mint mindig. Mellettünk álló két fekete hajú szépség – anya és leánya - arcán azonnal az érdeklődés lázrózsái gyúltak. Vidám, önfeledt, fiatal üde kacagásuk szint hozott a sótlan-szótlan környezetbe.
- Fiatalabb – 20-as évek elején járó csinibab megjegyzé – uram a kor, a kor az nem számít?
- Kis tündér a szerelem nem a kor függvénye, a tehetség meg vagy adott, vagy nem.
Ily vonzó tekintetnek, mint az Öné nehezen lehet ellenállni, s csak a hely szelleme és sorszámom közelsége tart vissza attól, hogy randira hívjam kiskegyedet. A gyengébb nem csábító közelsége, szépsége, vonzása minden jó érzésű emberfiát tettekre kell ösztönözzön, s ha nem így van, vajon mit ér az olyan ember?
Kisasszony, feldereng szívünkben a beteljesületlen vágy, milyen lett volna Veled, mit éltünk volna át.
Megbocsát, sajnos távozom, már csak 1 sorszám, van előttem, örülők a szerencsének, hogy megismerhettem, legyen szép a nap további része.
- Uram, öröm volt Önnel csevegni.
Hátsó sorból előrelopakodván, máris a 3-as ablaknál találtam magam, egy kedves, mosolygós tekintetű teltkarcsú, dús idomokkal megáldott Hölgynél. 11,50 volt.

- Kézcsókom.
- Jó napot kívánok, kérem a munkáltatói igazolásokat.
Átadtam a papírhalmaim, kiegészítvén a Bank igazolásával, hogy továbbra is náluk óhajtom pénzem pihentetni, kamatoztatni saját rovásomra. Jól ki vagyon találva; az adózott jövedelem újabb adója. Világéletemben pazarló voltam, ezért mit nekem a sarc! Meggondolva, vigyázok a postás úr cipellőjére, ne miattam, menjen nékije tönkre!
Mindjárt kaptam egy újabb papírost kitölteni, megismétlendően a bank részére
Sikeresen leküzdöttem, visszaadtam.
Kedves Hölgy – valóban kedves, s nem alapvető udvariasságom mondatja, átnézte, majd a közszolgálati jogviszony igazoló papír kivételével a többit visszakaptam.
Pillanatok alatt kiállított egy „értesítés közigazgatási hatósági eljárás megindításáról” szóló értesítést 2 pld.-ban, aláíratta, egyiknek boldog tulajdonosává lehettem.
- Kérdém, van-e esélyem megtudni mire számíthatók összegszerűen a nyugdíj fronton.
- Jelen pillanatban nem, mert a 2011-es év valorizációs számai még nem állnak rendelkezésre.
- Mikorra várhatóak?
- Ezt csak a jó Isten és a központi hatalom tudja, de épp elég fennakadást okoz a hiánya.
- Mi az a vélelmezett összeg, amit esetleg kaphatók?
- 2009, 2010-es évekre már a nettó jövedelem játszik.
A 40 évre, a jövedelem 80 %-a, míg a plusz 5 évre, évenként + 2% emelő tényező jár
Általánosságban a nettóm 90 %-a a biztos amit kapni fogok.
Tájékoztattak, hogy a MÁK igazolásokat beszerzik, bízzak bennük és Istenben, akkor lesz nyugdíjam, bár ha lehet, rugdossak meg valami ismerőst a valorizációs számok tekintetében.
Az ügyiraton kaptam egy ügyintézőt, mindenféle elérhetőséggel. A neve alapján, kedves, szépasszony lehet – nálam alapból kedves és szép mindenki, míg az ellenkezőjét, nehéz küzdelem árán be nem bizonyítja.

12,06-kor felálltam, megköszöntem segítőkészségét és próbáltam felfedezni a két fekete hajú szépséget. Nem sikerült, elkallódtak, vagy éltek egy kínálkozó lehetőséggel.

Összegezve, amit lehetett megtettem, megyek életem párjával, szívem csücskével Gyulára pihenni, mert mama lelkének karbantartása is fontos feladat; csak balga férfiak erről időnként megfeledkezünk. Pedig a családi béke az egyik legjobb dolog a világon, mikor adunk és kapunk, szépet és jót, kedves szavakat, simogatásokat. Mennyivel kevesebb baj lenne e világon, ha mindenki egy szívből fakadó öleléssel közelítene a másikhoz.
Az ölelés egészséges és teljesen természetes. Mindennapos, boldogító igény.
Egy őszinte, szívből jövő ölelés mindent elárul; barátságot, békességet, elfogadást, féltést, önzetlen szeretetet. A szívből jövő ölelés megváltás, segít feldolgozni a szorongást, belső félelmeinket, elmulasztja, a rossz hangulatot, a fájó-sajgó érzéseket. Egy önfeledt, őszinte ölelés boldoggá tesz: mindegy, hogy szerelmem, barátom, testvérem, gyermekem adja, vagy kapja. Az érzés önmagában felülmúlhatatlan, gyakrabban kellene megölelnünk egymást!
"Mert aki szeret, szeresd és öleld meg naponta, mert ha nem teszed, megteszi más, és akkor hidd el, nem ő a hibás!"

[Budapest, 2011-01-24 – 2011-11-01]

 

Hosszú várakozás....

A várakozás hosszú volt, gyötört a kétség.

tétován érkezem….nem várt fordulat

karcsú fehér köpenyesnél: kedvező lelet

ölelném karcsú alakját, keblemre!

 

Két bársonyos kar gyöngéden átölel

vérünk fellobbanva árad az erekben

érintésed mint csillag a fényes éjben

vágyakkal telt szikrákat lobbant szívünkben.

 

 

szerkesztés alatt

 

lap tetejere

Oldal: Írásaim
Versek, fotók, művészetek, süni, természet. - © 2008 - 2024 - antalkiss.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat