Fotó: Robert Burns /en.wikipedia.org/
Róbert Burns, skót költő, 1759. 01. 25-én született. Meghalt; 1796. 07. 21.
Viszontlátásra, édesem!
Jó éjt! az ég megáldjon!
Ajtódat már nem zörgetem
s nem mondom vallomásom.
Alig hiszem, szép szekfü-szál,
hogy nélküled is élek,
hát nézz kissé magad köré,
s én többet nem beszélek.
Te százszor is mondtad nekem:
nem akarsz férjhezmenni;
ezerszer is mondom neked:
nincs kedvem késlekedni;
visszahúznak barátaid,
ha házasságra gondolsz,
mely jó is meg rossz is lehet,
becsaphat a gonosz sors.
Gúnyolnak: rangom alacsony;
ez ugyan nem bánt engem;
szabad vagyok, mint bármelyik,
kis pénz kell, s minden rendben.
Egészségem fő-vagyonom,
vidáman élvezem hát,
nem érhet ínség és hiány,
nem félek semmi munkát.
Csillog a távoli madár,
míg nem nézed közelről -
tán szebb énnálam, azt hiszed?
Ugyan gondolkozz erről!
Éjfélkor hold süt, ragyogó,
akkor ott leszek nálad,
mivel a férfi, ha szeret,
nagy úttól el nem fárad.
/Weöres Sándor fordítása/
Fáj a szívem: mondjam ki? Jaj,
hogy fáj Valakiért!
A teljes téli éjszakán
fenn volnék Valakiért.
Ó, jaj, Valakiért!
Lejárnám a két lábamat,
le én Valakiért!
Szűz szerelem angyalai,
ti feleltek Valakiért!
Hozzátok vissza, küzdjetek
az én Valakimért!
Ó jaj, Valakiért!
Ejhaj, Valakiért!
Megtenne - mit nem tenne meg
a szívem Valakiért.
/Szabó Lőrinc fordítása/
A jó sör, ó. jön is, megy is.
Sebaj, ha rongyom rámegy is.
Culám, cipőm is eladó -
A jó sör, ó, a búra jó.
Hat ökröm volt, de kitűnő,
ami a fő: ugartörő!
Elolvad áruk, mint a hó -
A jó sör, ó, a búra jó.
Nyakam töröm, csak jöjj söröm
a konyhatündért gyömködöm,
s jöhet a szégyenpad s bitó -
A jó sör, ó, a búra jó.
A jó sör, ó, jön is, megy is.
Sebaj, ha rongyom rámegy is.
Culám, cipőm is eladó -
A jó sör, ó, a búra jó.
/Nagy László fordítása/
"Ó, nyisd ki az ajtót, nyisd ki nekem
Csupa könny vagyok én, csupa sóhaj!
Te csalfa valál, de én sohasem,
nyitod-e, nyitod-e, ó, jaj!
Arcomba vág a hideg lehelet,
itt küzdök az éjjeli hóval,
de a szerelmed sokkal hidegebb,
megölnek a kínjaim, ó, jaj!
Hullámba pihen le a hold szelíden;
s pihenni a lelkem is óhajt.
Csalfa barátok, csalárd jegyesem,
már nem háborítalak, ó jaj!.."
S ajtót nyit a lány, lebben, kisuhan;
hát ott van előtte a holt, jaj!
"Én hű szeretőm!" - melléje zuhan,
és többé fel se kel, ó, jaj!
/Jékely Zoltán fordítása/
A cuddy-i kádár erre haladt
és készített abroncsokat,
s az asszonynak vendége akadt,
s a gazdának nagy a kára, ó!
Eldugjuk a kádárt a kályha mögött
a kályha mögött, a kályha mögött,
eldugjuk a kádárt a kályha mögött,
a ruhás- vagy a fás-kosárba, ó!
A gazda benn és kinn szimatolt,
kereste a férfit, a nőt, a pokolt,
de mit se talált, mert ostoba volt,
semerre sincs a garázda, ó!
Eldugjuk a kádárt a kályha mögött
a kályha mögött, a kályha mögött,
eldugjuk a kádárt a kályha mögött,
a ruhás- vagy a fás-kosárba, ó!
Készült sok-száz abroncs-karika
reggel, meg este, meg éjszaka,
szarvat kapott a menyecske ura,
szép szarvat a homlokára, ó!
Eldugjuk a kádárt a kályha mögött
a kályha mögött, a kályha mögött,
eldugjuk a kádárt a kályha mögött,
a ruhás- vagy a fás-kosárba, ó!
/Weöres Sándor fordítása/
szerk. alatt